Az integrált tanulásban akadályozott tanulóknál a követelmény is teljesen más. Ezt meg kell néznie a pedagógusnak:
http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html Aszerint kell haladni, tehát a pedagógusnak, differenciálnia kell és bizony ajánlatos a másik (Meixner dyslexia prevenciós módszerét alkalmazó) könyvet használnia. (amúgy nem könyvet tanítunk, hanem gyereket!) Úgy jár el jól, hogy az órák bizonyos részein együtt dolgozik a gyerkőc a többiekkel, ahol tud, és a többi részén, pedig külön differenciált feladatokkal. Egyéni fejlesztési tervet nem tantárgyakra, hanem részképességekre készítünk, ennek készítése nem az osztályfőnök, hanem az integrált sni tanulót habilitációs-rehabilitációs fejlesztésben részesítő utazó gyógypedagógus feladata, akivel viszont nagyon szorosan együttműködve, sokat konzultálva, egymásnál hospitálva kell(ene) megtenni mindenkinek mindent a gyerkőc fejlődése érdekében.
Alapból kéne lennie (huhh) olyan helyi tantervnek meg hozzá kapcsolódó tanmeneteknek, amikbe be van építve az integráció anyaga és módja + a követelményrendszere. Ha ez nincs, akkor bukta van. Nem a tankönyv a lényeg (szerintem), mert a többségi tanár (de ez fordítva is igaz: a tanárok többsége) nem tud mit kezdeni az sni-s könyvvel, az sni-s gyerek meg nem nagyon tud mit kezdeni a normál tkvvel. Az a pedagógus ér el eredményt, aki hajlandó (és képes) összehozni a normál tkv fogyasztható részeit meg a tanak-os gyerek sajátos igényeit. Ha ebben szerez egy kis rutint meg saját feladatbankot, akkor már könnyebb a dolga. A rehabos fejlesztést valóban a szakos gyógypedagógus készíti, de a tanórai fejlesztéseket (minden egyes gyereknek minden egyes tantárgyhoz) az adott pedagógus készíti el (ahogy a BTM-esét meg az esetleges IPR-esét is meg, ha még van valamilyen), természetesen kérhet segítséget a gyógypedagógustól. Hasonló kérdés már volt, akkor részletesen írtam rá példákat is.
rákerestem:
cseplinné:
SNI-s gyereknek nem a gyógypedagógusnak kell a fejlesztési naplót írnia? hiszen ő az aki érdemben vele foglalkozik.
ladysla:
Gondolom, integrált oktatásról írtál.
SNI-s gyerekről a (megfelelő szakú) gyógypedagógus rehabilitációs fejlesztési tervet ír a (plusz/külön!) rehab óráira. Ez nem a tanórák pótlása! S, ahányféle rehabja van, annyi ilyen terv készül. Tehát pl szervi fogy + logopédia (ha a bizottság rendelte el!) esetében 2. A fehér rehab naplója úgy néz ki, hogy 1 külív, benne a 2 garnitúra fejlesztési terv meg hozzájuk belív.
SNI-s gyerekre a mindenkori tanórára a mindenkori ped ír egyéni fejlesztési tervet a saját összes tanítási órájára.
Ha még IPR-es is, akkor az of ír egy koordináltat.
Tehát pl.
Tavi Rózsa látásfogy+logopédia+IPR, akkor
a tiflogyp tanár készít egy rehabos fejlesztési tervet a saját kapott rehab óráira (pl tapintás fejlesztése, bottal közlekedés tanítása stb.)
a logopédus is készít egy rehabos ft-t, pl. az alveolárisok helyes ejtésének tanításáról
minden egyes tantárgyhoz annak a megtartója készít 1-1 fejlesztési tervet, tehát pl. hogyan építi be minden egyes óra menetébe a nyelvi fejlesztést, a hangoskönyveket, vázlatírásnál hogyan segíti a jaws használatát, hogyan differenciál a nehezen gépelhető mateknál, hogyan használtatja a dombor földgömböt stb.
of IPR-es terve pedig arról szól, hogy az össznép (család is) hogyan segíti TV szocializációját, beilleszkedését, egyenlőségi jogainak érvényesülését.
Ha még Rózsikánk jár valamilyen extrára is, pl gépelést gyakorolni, akkor arra is kell terv.
Röviden ennyi. A tervek száma 10-en felül is lehet (a tantárgyak számától is függ). Akinek egyben, komplexen/kompletten meg szokott lenni, az az of., az of-i fejlesztő tevékenysége a koordinálás, kontroll szokott lenni. A gyps rehabos rész naplója kötött, a többi fejlesztési terv és dokumentálása általában a helyben szokásos kategória, de valamelyik gyps tanácsadó vagy szakértő csak erre jár 1x, és pontosít, javít
Azt az "apróságot" még tegyük hozzá, hogy a gyógypedagógussal csak konzultáció van, aki mindennek utánajár, minden szálat a kezében tart, az az OSZTÁLYFŐNÖK, mindegy, milyen szakos.
cseplinné:
Én óvodapedagógusként dolgozom. Én úgy tudom, hogy ott az SNI-s gyermekekre a gyógypedagógusnak kell a fejlesztési naplót vezetnie. Nem jól tudom?
ladysla:
Amit a (megfelelő szakú) gyógypedagógus készít, vezet, az az egyéni habilitációs, rehabilitációs fejlesztési terv és hozzá napló, valami hasonló címmel. Külíve 4 oldalas, az of., csoportvez. vezeti. A belíve 2 oldalas A4-es, azt a gyógyped. vezeti. Ezekhez a foglalkozásokhoz nyugalomba vonulnak. Ha még más fejlesztést is kap az oviban, tehát nemcsak szabadon játszik napkeltétől napnyugtáig, ahhoz is készül fejlesztési terv, formája a helyben szokásos, de az csak olyanokat tartalmazhat, ami nem gyptanár-specifikus. Tehát pl. hang tisztázása: logopédus, tisztázott hangot tartalmazó mondókák mondogattatása végkimerülésig: óvónő. Ezért kell közösen készíteni a terveket, amikben egy célért mindenkinek más a konkrét feladata.
