Megosztottam a leveledet a face csoportban és az első reakció az alábbi volt.
"Kedves Kollegák! Most is az a véleményem ,hogy senki nem kényszerített minket erre. A kollegáim a jelenlegi béremnél sokkal kevesebbért igyekeznek helytállni amikor én nem vagyok. Mi meg lejáratjuk magunkat, hogy vacakolunk ilyenekkel."
AKKOR MIRŐL BESZÉLÜNK?????
Érdekes hozzáállás - annál is inkább, mert többes számban ír. Vajon miért nem azt írja: engem senki nem kényszerített erre, vagy lejárattok engem, ha ilyenekkel vacakoltok.
Így lenne korrekt, ugyanis egy mp-ig sem jutott eszébe az a sok ember, aki jelzi, hogy ez így neki NEM JÓ! Egy ilyen tartalmú megbízási szerződés el nem fogadása, nem "vacakolás".
Ha Facebook-tag lennék, leírnám neki, hogy engem bizony volt, ami kényszerített. Mégpedig az a fontos tény, hogy 1, azaz egy életem van. ÉS UNOM, nagyon unom, hogy csak a kínai piacon tudok (tudtam) vásárolni, hogy 25-én már üres volt a kassza, és abból éltünk, amit előrelátóan a hó végére tartogattam a főzéshez (pl. főtt tészta krumlival, főtt tészta grízzel, főtt tészta tojással), hogy nem volt születésnap, névnap, karácsony, ami ne okozott volna komoly dilemmát a kiadások miatt (imádtam a "Készíts otthon ajándékot, mert az olyan trendi!" műsorokat, mert rendszerint drága hozzávalókat használtak). Ha a fizetés 3-4 napot késett még rosszabb volt a helyzet, Móricz krajcárkeresését simán le lehetett volna forgatni nálunk.
Pontosan tudom, mit éreztem akkor, amikor a gyerekem osztályfőnöke közölte, hogy 5000 Ft a félévi osztálypénz, és azon gondolkodtam, hogyan szóljak, hogy én azt egy összegben nem fogom tudni odaadni - várjak, míg elmegy mindenki, vagy álljak oda bátran, vállalva, hogy ennyink van, szégyellje magát a magyar állam?
Ahogyan azt is tudom, mit jelent a gyerekszegénység, mert mi az egy főre jutó létminimum fölött éltünk, általában 5-600 forinttal.
Üzenem "az eldobják az uzsit" hozzászólónknak, hogy nézzen jól körül, okosodjon!
A gyermekszegénység nem kopogó szemű, csorgó nyálú, aszténiás gyerekeket jelent (döbbenet, de esetenként sajnos azt is!). Hanem azt, hogy tudja-e adott család a gyerek fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani - pl. a gyerek számára megfelelő ételeket - és nem párizsis zsömlét vagy főtt tésztát, főtt tésztával, mint mi, oly sokszor.
Hála a szuper magas pedagógus fizetéseknek.
Nem 5-15 gyerekes családokban kell keresni a "szegény" gyereket, hanem 1-2 gyerekesek között!
Ami a helyettem helytállnakot illeti - ha a kollégák túlmunkára vannak kötelezve, ki kell fizetni a túlórájukat. Kifizetik? Kérték?
Van rá egy ötösöm, hogy legfeljebb egymás között morogtak.
Ha túlóra fizetés nélkül 24-26 órában dolgoznak, akkor újabb tájékozódási akciót javasolok - ugyanis a 24-26 órás kötelező óraszámot nem miattunk alakították ki! A 32 órás kötött munkaidőnek semmi köze sincs hozzánk. A túlóra díjakat nem azért törölték el, mert mi létezünk.
Jó lenne magasabb szintre lépni a géprombolásnál. Ahogyan akkor sem a gépek voltak a hibásak a rossz helyzetért, most sem mi vagyunk.