Nagyon sajnállak.Nagy kő esne le a szívemről, ha valóban így lenne és egy értékes kollégával találkozhatnék. Azt meg nem mesélem el, hogy a mai napot a mellékhelyiség közelében töltöttem, mert egy kicsit leharcolta az idegrendszerem az ügy.
Persze, az állásfoglalás kell, ha ennyi gond van, de én mindig abból indulok ki, hogy (szerintem) egy folyamatnak pozitív irányba KELL mennie. Picit továbbnézni, mi történik ha ... ez, ha az. Melyik visz előre?
Itt is ezért szóltam hozzá (vagy bele) - megszüntetni egy megkezdett eljárást - számomra ez nagy bajt jelez. Az a pedagógus, akinél ez megtörténhet, az én gondolataimban nem dokumentumokat ír rosszul, hanem a gyerekkel közös munkáját végzi csapnivalóan.
Szívem szerint az egész portfólió-értékelést áttenném a látogatás utánra. Kezdeni olvasással, középen a helyszín, végezni értékeléssel.
10-15 évvel ezelőtt 55 évesen nyugdíjba mentek a nők. A gazdasági helyzet kedvezőtlenebb változásai csak meggyorsítják a biológiai amortizációt. 65 évesen nyugdíjba vonult pedagógussal még nem találkoztam. Olyat ismerek, aki 60 éves és aktív pedagógus. Nem ott lenne a helye. Szellemileg még oké, továbbképzésekre is eljár, de a biológia nem hazudik, fizikailag nem bírja az egészet. Ez is biztos egyéni, vannak kivételes egyéniségek, de általában azt gondolom, az a nő, aki gyerekek között eltöltött/dolgozott/lehúzott 40 évet, inkább a nyugdíjas élet örömeit élvezze, mint még a megújuláson törje a fejét. Természetesen, tisztelet mindenkinek, nem csak a kivételnek.
Én a negyvenéves munkaviszonyom évében szintén hatvan leszek. A 40 év után elmehetsz, nincs kőbe vésve. Ahogy a 65 sem. Már pedzegetik a 67-et. Mire odajutok, lesz az annyi is. Erre számítok.
Kell dolgoznom - hitelt fizetek . Hetvenéves koromig (a tőkém 2x-es lett a mentőakció után). A 65 és 70 között 5 év van! Már azt is elterveztem, akkor hogyan segítek túlélni a havi részletet.
Nincs apelláta - maradok, ameddig kell. S ha maradok, tartozom a gyerekeknek , 65 évesen is - ez fontosabb annál, meg tudom-e érinteni még a padlót kinyújtott lábakkal, vagy tudok-e még egyáltalán egyenesen járni. Ha maradok (mert maradnom kell), akkor tanulnom kell, frissülnöm kell, miattuk, tetszik vagy sem.
De a kolléga 53 éves, 60 órája hiányzik. Egy állítólagos "gyorstalpaló".
Last edited: