Ez valóban egy korrekt válasz. Viszont éppen ezért bennem felmerült egy csomó dolog. Ne kérjetek hiánypótlást alapdokumentumnál (mivel nem is lehet) a fényképek, nevek miatt. Ez teljesen rendben. De akkor a szabadon választottnál se kérjetek ugyanezért, mivel vagy mindenhol vagy sehol. Az is teljesen oké, hogy ezért nem szüntetnek meg eljárást, mert ettől a kolléga még lehet nagyon szuper (legfeljebb az egyik fényképet nem nézte meg alaposan, és nem takarta ki az arcot, előfordul az ilyen). Ha valakivel együtt készítek egy programot, és az illető beleteszi a portfólióba a közös munkánkat (persze közösként írva) és odaírja a nevem, arra én inkább büszke vagyok, és nem aggódom az anonimitás miatt. Egyszerűen nem értem ezt a kezdetektől fogva, hogy miért is probléma. A súlyos esetről a következő a gondolatom ("kirívóan súlyos eset lehet elsősorban, de nem kizárólag az, amikor felismerhető/azonosítható valaki és ebből kára származhat vagy méltóságában sérülhet"): hogyan származhat abból valakinek kára, hogy szerepel egy olyan fényképen valamelyik dokumentumban, amelyet három ember lát (elnök, szakos, delegált), valamint hogyan sérülhet a méltósága (gondolom, a fényképeket a betevő illető jól megnézi, biztosan nem rak bele olyat, amelyiken pl. a gyereknek tátva van a szája - mert mi másra gondolhatnék?). Boldog boldogtalan a a különböző közösségi oldalakra kitesz magáról egy csomó fényképet (előnyöst és előnytelent egyaránt), mégis ezen lovagolnak a portfóliónál. Nálunk még ott lehetett, és semmi probléma nem származott belőle. Nálunk még videó is készülhetett, amelyet valahova fel kellett tölteni, és csak a linket kellett a portfólióba betenni. Na, ez valóban necces volt. Ki is vették (ezt jogosan). A fényképeken való fel nem ismerhetőségi kritériummal viszont kiöntötték a mosdóvízzel a gyereket, érzésem szerint. Vagy megemlíthetném a ló túlsó oldalát is, ahova átestünk. Szerintem is jó lenne, ha ebben az ügyben módosítanák az Útmutatót, és visszaállítanák, hogy lehessenek nevek és fényképek. Mindjárt kevesebb lenne a dilemma és a cirkusz. Persze lehet, hogy túl egyszerűen látom, és magamból indulok ki (vagyis abból, hogy engem inkább büszkeséggel töltene el, ha valaki a portfóliójában rám hivatkozik, mintsem azon agyalnék, sérült-e ezzel a személyiségi jogom).