Eléggé embertpróbáló feladat volt, régen fáradtam el ennyire!
A csoport összetétele nagyon vegyes volt:
· voltak közöttük érdeklődők, akik érzik a közoktatás megújulásának szükségességét, ők a kezdettől együttműködőek voltak,
· voltak, akik kötelező jelleggel vettek részt, ők a kivárók csoportját alkották,
· volt egy 5 fős csoport, akik a bizalmatlanok táborát képezték, már a kezdettől érezhető volt, hogy velük lesz a legnehezebb a közös munka. (és most nagyon enyhén fogalmaztam meg a kezdeti hozzáállásukat!)
Minden konfliktuskezelő és drámapedagógiai módszeremet be kellett vetnem, hogy eredményesen menjen a munka. (az ellenzéki csoport ellenállása hamarosan megtört!) Nagy szükség volt az attitűdformálásra!
Szerencsére nagyon jó trénertársam volt, hatalmas vezető tapasztalattal rendelkezik, nyugodtsága jól kiegészítette az én intenzívebb, temperamentumosabb előadásomat.
Az OH által előírt tananyag mennyisége óriási, egy percet sem lehetett lazítani, ha a tervet tartani akartuk.
A helyszín kitűnő volt, minden elő volt készítve, bár a szendvicsek mennyisége kevésnek bizonyult.
A végeredmény: sok mindenben tisztult a kép, sok dolog még nagyon zavaros számukra.
· a kollégák túl gyorsnak találják a változásokat
· félnek az egyre sokasodó feladatoktól (különösen az igazgatóhelyettesek panaszkodtak, hisz az iskolai terhek jelentős részét ők viszik a vállukon)
· nehezményezik, hogy a BECS tagjainak ösztönzésére jelenleg semmilyen eszköz nem áll az intézményvezető rendelkezésére
