...már nem látom a fától az erdőt, de mi az a
tervezési módszer? ez nem szervezési módszer akart lenni? A tervezésnek milyen módszerei vannak? Lehet, hogy ez is iskolai, de akkor sem sikerül óvodára "leképeznem".
szeretném megérteni
köszi!
Kedves Gudisz!
Remélem így könnyebb lesz megérteni.
A tanfelügyeleti kézikönyvből idéztem, ami az óvodára is vonatkozik.(természetesen értelemszerűen)
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei: (8 db)
A nyolc területből a
4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók.
Nos, ezen a területen az értékelés az alábbi szempontok szerint történik:
•Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok,
tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv)?
•Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és a megvalósítás?
•A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?
•Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak?
•Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?
Nézzük meg közelebbről. Mi az óvodapedagógus célja a tervkészítés során?
Az egyéni sajátosságok, saját tapasztalatok megjelenítése a tervező munkában.
A kidolgozott foglalkozásterve:
- legyen rugalmasan változtatható, váratlan igényekhez alkalmazkodó, szükségleteket kielégítő és az elvárásokhoz igazodó, Adva legyen a módosítás lehetősége, a rugalmasan változtatható belső tartalmak is megjelenhetnek.
- valósuljon meg benne a pedagógiai tervezés változatos eszközeinek összeállítása,
- a gyermekek fejlesztéséhez igazodó, a pedagógiai elméletre tervezett, gyakorlatban megvalósítható tevékenységeket tartalmazza,
- a fejlődés követhető legyen.
Hogyan jelenjenek meg a módszertani feladatok az óvodapedagógus terveiben?(miképpen, mi módon valósuljanak meg). Olyan tartalmi elemek legyenek a tervben, melyek megvalósítható helyzetekben, de felkészülve a váratlan történésekre is iránymutatók lesznek számunkra. Természetesen itt a többféle variáció a lényeg, bár nem biztos, hogy mindenre felkészülten, döntésre készen lehet reagálni az adott pillanatban.
Ezért szükségszerű a tudatos, módszeres tervezés.
Megfigyeljük, hogy a pedagógus a tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai elkészítése során:
–Milyen tervezési módszert használ az éves tervezéshez?
–Milyen tartalmi egységeket tartalmaz a tanmenet?A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon követhetőséget?
–Hogyan épít a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire?
–Mit tartalmaz a tanmenet, és hogyan követhető a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése
•Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak és a feladatoknak megfelelő tanulási eszközöket? (pl.Tankönyv, munkafüzet, eszközök.)
•Az integrációs pedagógiai programban (IPR) milyen tervezési elemek szerepelnek, amelyek konkrétan az adott intézményre szabottak?
•Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság? (A tanuló fejlődésére vonatkozó feljegyzések stb.)
•Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése, és hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz, feladataihoz?
•Hogyan tervezi meg a tanulószobai, a korrepetálási, felzárkóztatási és a tehetséggondozási foglalkozásokat?
•Hogyan tervezi a versenyekre való felkészítést?
•Hogyan korrigálja szükség esetén az éves terveket (tanmenet, egyéni fejlesztési terv, integrációs program stb.)?
Óravázlatnál
–Milyen módszert használ az órai/tevékenység tervezéséhez?
–Milyen elemeket tartalmaz a vázlat?
–Az óra/tevékenység feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások?
–A célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra/tevékenység tervezett felépítése?
–Van-e alkalom a tervezésben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés megjelenítésére?
–Milyen értékelési formák jelennek meg az óra/tevékenység tervezésében?
–A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget?
Egyéb foglalkozások tervezésénél:
–Milyen tanórán kívüli foglalkozásokat tart, ezekhez hogyan építi fel a tervet?
–A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, intézményi innovációhoz.)
–A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival?
–Az órák, foglalkozások tervezésénél hogyan érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája?