Nagyon köszönöm! Az ismerősömnek ez teljesen megnyugtató.Ő is így gondolta, de a fenntartóval van némi vitájuk ez ügyben.
Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet II.
- Téma inditó ladysla
- Kezdés dátuma
- Státusza
Még semmi konkrétat nem tudunk, de megfogadom a tanácsot, kezdek keresgélni más irányban is. Köszönöm!
Egy PDSZ-es kedves kollégámtól kaptam az alábbi anyagokat.
Én is egyházi fenntartású intézményben dolgozok, s a fenntartónk az évek során több intézményt vett át.
Az egy bevett szokás, és ezt ki kell kötni, az átadási-átvételi tárgyalásokon feltétlenül fel kell hozni, hogy az átvett intézmény egyetlen dolgozója sem szenvedhet hátrányt. Volt több olyan eset is, amikor az érintett kolléga új szerződésébe ez konkrétan bele is lett szövegezve.
Viszont az ilyen igénnyel fel kell keresni az új fenntartót. Ha úgy véled, hogy a főnököd nem áll melléd, vagy neki mindegy, akkor keresd meg külön az új fenntartót, mert 5 havi fizetés az azért több. mint 1 M Ft, aki ezért nem küzd, nem is folytatom, szerintem érti mindenki.
***
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
9. § (1) A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó vallási közösséggel - működése biztosítása érdekében - a Kormány megállapodást köthet.
(2) A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott (1) bekezdés szerinti tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.
20. § (1) Az egyházi jogi személy az általa vagy intézménye útján ellátott 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult.
(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti feladatot ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.
(3) Az egyházi jogi személy - a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel - adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesíthető.
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
V. fejezet
A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
(2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.
(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
(5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.
***
És van ez is még:
BH 390/1979.
I. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt és ezt követően nem állt újból munkaviszonyban, jubileumi jutalom iránti igényét az utolsó munkáltatójával szemben az elévülési időn belül érvényesítheti. Az igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik [Mt. 5. §, 48. § (2) bek., Mt. V. 66. §. (1) bek.]. II. A munkaviszonyban töltött idő számításánál a termelőszövetkezeti tagként eltöltött és a társadalombiztosítási szabályok szerint szolgálati időnek számító időket abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a dolgozó nyugdíját az ipari dolgozókra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a termelőszövetkezeti tagként szerzett idő figyelmen kívül hagyásával állapították meg [1975. évi II. tv. 41. §, 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 8. §, 10. § (1) bek.].
A felperes az alperes alkalmazásában állt, a munkaviszonya 1976. június 30-án nyugdíjba vonulása következtében megszűnt. A nyugdíjjogosultságának megszerzése időpontjában 19 év és 227 nap ipari munkaviszonya volt. A munkaviszonyának megszűnése után 1977. október 10-én kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a vállalat elutasította a huszonöt évi munkaviszonya után járó jubileumi jutalom iránti kérelmét, bár a társadalombiztosítási szerv a határozatában megállapította, hogy a termelőszövetkezeti tagsági viszonya alapján további 10 nyugdíjévét és 197 napot szerzett.
A munkaügyi döntőbizottság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indokolása szerint a társadalombiztosítási szerv a nyugdíj megállapításánál nem vette figyelembe a felperes javára a termelőszövetkezeti tagként szerzett időt, tehát a felperes a huszonöt éves munkaviszonyát nem tudta igazolni.
A felperes az elutasító határozat ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy az 1975. évi II. törvény 54. §-a értelmében szolgálati idő a mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkában töltött idő. E törvény 41. §-ának átmeneti rendelkezése - a tagokra előírt nyugdíjkorhatár be nem töltése miatt - nem zárhatja ki a tagsági viszonyban töltött idő figyelembevételét a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes munkaviszonyának megszűnéséig a jubileumi jutalom kifizetésére jogosultságot nem szerzett. A termelőszövetkezetnél szerzett tíz nyugdíjévét csak a munkaviszonyának megszűnése után igazolta, így jubileumi jutalom kifizetése iránti igényét csak az esetleges új munkaadójánál érvényesítheti.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 48. §-ának (2) bekezdése szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. Az Mt. V. 66. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére.
E jogszabályi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a jubileumi jutalom azoknak a dolgozóknak jár, akik az előírt feltételeknek megfelelően arra jogosultságot szereztek, tehát huszonöt, negyven, illetőleg ötven évet munkaviszonyban töltöttek.
Ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, azt részére folyósítani kell még akkor is, ha annak kifizetését nem kérte, mert a jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság, arra a dolgozónak alanyi joga van.
Tévedett - és ezáltal jogszabályt sértett - a munkaügyi bíróság, amikor ítélete indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperest azért nem illeti meg a jubileumi jutalom, mert a munkaviszonya megszüntetése után igazolt szolgálati időt a jubileumi jutalom szempontjából nem lehet figyelembe venni. A dolgozó, ha a munkaviszonya megszűnt, a jutalom feltételeinek igazolása esetén a jubileumi jutalom kifizetését az Mt. 5. §-ában meghatározott általános elévülési időn belül kérheti. Ebből értelemszerűen következik, hogy az 1976-ban nyugdíjba vonult felperes az általános elévülési időn belül kérhette a nyugdíjazása előtt őt foglalkoztató alperestől a jubileumi jutalom kifizetését. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes állásfoglalása téves.
Az irányadó peradatok szerint a társadalombiztosítási szerv igazolta, hogy a felperes az öregségi nyugdíja megállapításánál számításba vett 19 év 227 nap ipari munkaviszonyban töltött szolgálati időn túl további 10 nyugdíjévét és 197 napot szerzett a termelőszövetkezeti tágként munkában töltött idő figyelembevételével. A termelőszövetkezeti tagsággal megszerzett szolgálati időt azonban az öregségi nyugdíj megállapításánál a társadalombiztosítási szerv nem vette figyelembe, mert a felperes a nyugdíj megállapításának időpontjában az 1975. évi II. törvény 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 64 éves életkort még nem töltötte be, és a (2) bekezdésben írt feltétellel sem rendelkezett.
Az 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdésébe felvett rendelkezés alkalmazhatósága azonban nem függ attól, hogy a társadalombiztosítási szerv a termelőszövetkezeti tagság idejét ténylegesen szolgálati időként figyelembe vette-e a nyugdíj megállapításakor. A felhívott rendelkezés alkalmazásának csupán az a feltétele, hogy a termelőszövetkezeti tagként eltöltött idő a nyugdíj szempontjából szolgálati időként figyelembe vehető-e.
Ebből következően e körben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a termelőszövetkezeti tag a külön jogszabályban előírt munkaegység teljesítésével szerzett-e olyan szolgálati időt, amely munkaviszonyban töltött időként figyelembe vehető. A társadalombiztosítási szerv megállapítása szerint a felperes az előírt munkaegység, illetve munkanapok teljesítésével a termelőszövetkezeti tagságának ideje alatt 10 nyugdíjévét és 197 napot szerzett.
A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 8. §-ában és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések helyes értelmezéséből következően a felperes javára a jubileumi jutalom megállapítása szempontjából munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagsággal megszerzett szolgálati időt is.
A felperes a munkaviszonyban töltött idejének egybeszámításával igazoltan 30 év és 59 nap szolgálati időt szerzett, tehát a jubileumi jutalom kifizetésére a jogosultságot megszerezte, igényét pedig az Mt. 5. §-ában előírt általános elévülési időn belül érvényesítette, így jogosult a jubileumi jutalomra. (M. törv. II. 10 410/1978/2. sz.)
Köszönöm a kimerítő választ, Kros! Azt már én is kiderítettem, hogy ha valaki 40 év munkaviszonnyal elmegy nyugdíjba, akkor akár 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal is megkaphatja a 40 éves jubileumit. De nekem még van két évem, nem vonulhatok nyugdíjba. Úgyhogy vagy átmegyek máshová, vagy marad az, amit javasoltál: harcba kell szállnom azért, ami úgy gondolom, ennyi év után igenis jár!
Kedves Szakértők és Kollégák!
Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségeteket:
A hazai szakképzés változásai, a duális képzés és a szakgimnáziumok bevezetése milyen új feladatokat ró a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőkre? Milyen eltérések figyelhetők meg a szakértői munkában a közismereti tantárgyakkal való összehasonlításban?
Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségeteket:
A hazai szakképzés változásai, a duális képzés és a szakgimnáziumok bevezetése milyen új feladatokat ró a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőkre? Milyen eltérések figyelhetők meg a szakértői munkában a közismereti tantárgyakkal való összehasonlításban?
Gondolom, hogy ezen elmés kérdéseket a szakértő-mester minősítésedre kaptad... Másutt már leírtam, hogy nagyon nem értik sokan, hogy ez az mester-ág mennyiben más a többinél. De a lehetséges válaszokat tekintve, majdnem mindegy is...
(1) Semmiben sem ró új feladatakor, mert a köznevelési törvény egyértelműen fogalmaz, 64 §. (7) A minősítési eljárás során minden pedagógus munkakörben foglalkoztatottra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak.
(2) Pl. annyiban, hogy más lehet a felkészülés, mert (majdnem) minden szakterületnek megvan már a saját indikátor-rendszere és indikátor-leírása, tehát ezeket kell alkalmazni a megfelelő szakos anyagokkal.
De pl. elnökként ugye akárhová küldhetnek, s akkor az éppen aktuális pedagógus szakja, területe alapján ezt amúgy is le kell tölteni és ezt kell alkalmazni.
Ha pedig ilyen szakos vagy, akkor úgyis az átlagnál nyilván jobban ismered a saját anyagaidat.
Kezdésnek és gondolatébresztésnek...
Igen, oda kaptam
. Eddig magam is így hittem, de mivel megfogalmazódott a kérdés, elbizonytalanodtam. Nagyon köszönöm a segítségedet!
3936 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2017. évi 40. szám
A Kormány 63/2017. (III. 20.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet és az …
1. ... 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása
§ A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 11/B. § (5) bekezdésében a „március 31.” szövegrész helyébe a „június 30.” szöveg lép
(5)96 Ha a (3) és (4) bekezdésben vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.
A Kormány 63/2017. (III. 20.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet és az …
1. ... 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása
§ A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 11/B. § (5) bekezdésében a „március 31.” szövegrész helyébe a „június 30.” szöveg lép
(5)96 Ha a (3) és (4) bekezdésben vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.
Kedves Kollégák!
Tegnap intézményvezetőknek és helyetteseknek tartottam előadást. Két kérdésre nem tudtam a helyszínen válaszolni, ehhez kérek tőletek segítséget.
1. Szakgimnáziumban milyen dátummal zárjuk a bizonyítványt? (ez évek óta probléma)
A köznevelési törvény 54.§ (1) bekezdése előírja, hogy a pedagógus a tanítási év végén értékeli a tanulót. Az (5) bekezdés előírása szerint a nevelőtestület ezeket a lezárt osztályzatokat tekinti át, amely – az elmondottak szerint – nem eshet az utolsó tanítási napnál korábbi időpontra.
A jogszabály nem veszi figyelembe a kötelező nyári gyakorlatot, amely teljesítése nélkül nincs meg a tanéve a tanulónak.
Tehát adott esetben minden tárgyból értékelhető a tanuló, lezárják a kollégák a bizonyítványt, ugyanakkor a tanuló nem teljesíti a kötelező nyári gyakorlatot.
2. Minősítésre jelentkeztetéskor milyen dokumentumokat töltsön fel az intézményvezető?
diploma, szakvizsga? vagy más is kell?
Köszönöm szépen, ha segítetek ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában!
Tegnap intézményvezetőknek és helyetteseknek tartottam előadást. Két kérdésre nem tudtam a helyszínen válaszolni, ehhez kérek tőletek segítséget.
1. Szakgimnáziumban milyen dátummal zárjuk a bizonyítványt? (ez évek óta probléma)
A köznevelési törvény 54.§ (1) bekezdése előírja, hogy a pedagógus a tanítási év végén értékeli a tanulót. Az (5) bekezdés előírása szerint a nevelőtestület ezeket a lezárt osztályzatokat tekinti át, amely – az elmondottak szerint – nem eshet az utolsó tanítási napnál korábbi időpontra.
A jogszabály nem veszi figyelembe a kötelező nyári gyakorlatot, amely teljesítése nélkül nincs meg a tanéve a tanulónak.
Tehát adott esetben minden tárgyból értékelhető a tanuló, lezárják a kollégák a bizonyítványt, ugyanakkor a tanuló nem teljesíti a kötelező nyári gyakorlatot.
2. Minősítésre jelentkeztetéskor milyen dokumentumokat töltsön fel az intézményvezető?
diploma, szakvizsga? vagy más is kell?
Köszönöm szépen, ha segítetek ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában!
A KIR-ben ott van (pontosabban: ott lenne, ha fel lenne rendesen töltve!) minden adat. Az egy más kérdés, hogy az idei "fejlesztéseknek" köszönhetően, ezeket sajnos a portfólió értékelésekor nem látjuk.
Javaslom, hogy az intézményvezető a jelentkezés adminisztrálásakor hajszálpontosan ellenőrizze a jelentkező pedagógus minden lényeges adatát:
- szakmai gyakorlat éveit (2017. március 31. a határnap, addig kell meglenni a 8 vagy 20 évnek)
- a szakvizsga meglétét, s ha nem tud dönteni, nézzen utána, hogy a kérdéses végzettség szakvizsga-e vagy sem. Ezeknek egyébként is ott kellene lenniük a KIR-ben.
Természetesen az meg alap, de nem árt tudatosítani, hogy abból lehet minősülni, amire van képzettség meg szakképzettség együtt.
Tehát ha a kolléga OKJ-s rendszergazda-tanfolyammal informatikát tanít, de amúgy rajz szakos, akkor az informatikát nagyon sürgősen el kell felejteni, és rajzból kell adni neki órákat, hogy tudjon minősülni.
Sajnos, jónéhány intézményvezetőnek fogalma sincs az előírásokról, s vak vezet világtalant alapon beszélik meg a minősülni vágyóval a képtelenségeket, a gyakorlatból írom...
Sziasztok! Tegnap voltam KÖSZOE intézményi tanfelügyelet képzésen. Én csak pozitív tapasztalatokat szereztem. A képzők nagyon felkészültek, igyekeztek minden felmerülő kérdésre válaszolni. Amire pedig nem tudtak arra megígérték, hogy az illetékesek felé tolmácsolják. Ha még indítanak képzést bátran jelentkezzetek. Még valami. Én ott is felvetettem azt a kérést, hogy legalább az intézményi tanfelügyeletet ne egymás utáni hetekre szervezzék. nekem ősszel 5 lesz egymás utáni héten. Ha többen több fórumon is hangoztatjuk hátha elér valamilyen illetékes fülébe is.
A leendő szakértőknek sem tudtak márc. 31-ig időpontot adni. Kolléganőmet májusban minősítik.
Gondolom, ezért van a módosítás.
Merész kérdés, hacsak nem az OH-ban dolgozol.
Feltételezésem szerint a kérdező nem a szakképzésben dolgozik. A lényeget @kros megválaszolta.
Annyi megjegyzésem lenne, hogy a szakgimnázium, szakközépiskola mint újonnan bevezetett forma ebben a tanévben indult, vagyis a jelenlegi 9. osztályokra vonatkozik. Ebből következően ebből a körből még nem is jelentkezhetett senki, majd a 2018-as minősítésekben jelenik meg.
A jelenlegi 10-11-12. osztály pedig még a korábbi szakközépiskola, szakiskola formában tanul, az akkori kerettanterv szerint. A felsőbb évfolyamokkal most nem is bonyolítom.
Amikor a dariban újonnan rögzíteni kellett a vállalt tantárgyakat, én problémáztam ezen, ugyanis az új tantárgyak még nem jelentek meg, régiek pedig eltűnnek.
Érdekes kérdés, hogy ami most új tantárgy, abból ki fog minősíteni, mert még csak most vezették be, az első évfolyam 3 év múlva érettségizik, tehát nincs 5 éves tapasztalat.
Pl a komplex közismeret tantárgy - már volt ilyen - vagy a szakmai orientáció, ...
Ez mondjuk lehet értelmes válasz, végig ragoztuk a termtud. tantárgynál. Csak egyik, jobb esetben 2 szakkal rendelkezel, de ez több tantárgyat ölel fel. Lehetsz e szakos ilyen esetben? Ne felejtsük el, hogy még az Útmutató sem igazodott az új helyzethez. Erről még nem szól a fáma.
A második kérdés úgy, ahogy van amatőr. Ha a tantárgy beazonosítható, ugyanannyi különbség van közötte, mint a matematika és történelem vagy bármely tantárgy között. Szerintem.
A nevelőtestület határozatához júniusban azt írjuk, hogy "A kötelező nyári gyakorlat teljesítése után 11. osztályba léphet." És ha nem teljesíti, akkor augusztus végén záradékba bekerül, hogy nem teljesítette, osztályismétlés. Mint a javítóvizsgánál.
Nagyon szépen köszönöm!
Az első kérdés azért érdekes, mert a törzslapon szerepel ez a záradék szakiskolában.
Szakközépiskolában 2013-tól (azaz 2014 nyarától) van gyakorlat a nyár folyamán.
A szakgimnázium csak ennek átnevezése....
Gimis törzs lapokkal dolgozik az iskola, hogy nincsenek benne a szükséges záradékok???
Kedves gtszg!
Nem az OH-ban dolgozom
.Válaszodat köszönöm! Akkor nem véletlen, hogy magam sem találtam rá ettől különbözőbb választ.
De holnap már okosabb leszek.
Utoljára módosítva:
Anett!
Nem a törzslappal van a probléma, hanem a bizonyítvánnyal.
A tantárgyak között szerepel a szakmai gyakorlat, majd a végén a nevelőtestület határozata.
Azzal volt godjuk, hogy tanév végén milyen záradékkal adják ki a bizonyítványt.
annaaa-tól kaptam erre egy nagyon jó javaslatot, amelyet továbbítok az érdeklődő kollégáknak.
Kérlek nekem is továbbítsd. Egy érintett érdeklődő
Sziasztok!
Megint szervez a POK Budapesten műhelymunkát. Találkozunk, Anett, és a többiek. A lényeg mire bukkantam a levélben: "A költségtérítés a szakértői megbízásoknál alkalmazott eljárás szerint igényelhető. A résztvevő szakértők számára 4 szakértői óra (fél nap) elszámolható." Őőőő ez még budapesti műhelymunkán nem szerepelt eddig. Csak nem figyelnek ránk
Megint szervez a POK Budapesten műhelymunkát. Találkozunk, Anett, és a többiek.
A lényeg mire bukkantam a levélben: "A költségtérítés a szakértői megbízásoknál alkalmazott eljárás szerint igényelhető. A résztvevő szakértők számára 4 szakértői óra (fél nap) elszámolható." Őőőő ez még budapesti műhelymunkán nem szerepelt eddig. Csak nem figyelnek ránk- Státusza
