Kb. 15 éve kell a nyelvvizsga a diplomához. Már a 40 éven felüliek mentessége sincs, ha jól tudom. Általános iskolások nemzetiségi nyelvet minimum 8 éven keresztül heti 6 órában, akik csak idegen nyelvet, ők 4. osztálytól heti 2 vagy 3 (nem tudom), de 5. osztálytól heti 3 órában tanulnak. Már nemcsak a buktatós Rigó utcában, hanem több más helyen is lehet vizsgázni. Tulajdonképpen milyen pedagógus lesz abból, aki nem tudja felmérni a saját képességeit sem fejlődéslélektani és pedagógiai szempontból?
Csatlakozom. Gabenka, nem vagy "szemcsi".
A nyelvvizsgák előírását alapszinten én is helyeslem. Nem kell tőle többet várni - egy vizsga, akár a "fejlődéslélektan", igaz, teljesen másképp kell tanulni. Nem elég bemagolni fogalmakat, ezért minden más. Ehhez gyakorlat kell - ahhoz ott a net. Lehet, hogy nem lesz max. pontszám, de megcsinálható.
Persze munka mellett, kicsi gyerekek mellett megint húzós, de ez van. Összeszorított fog, nagy levegő, és nincs pardon, meg kell csinálni.
Nekem azzal van gondom, hogy mennyi a hasznos része a kényszernek - mert jó lenne, ha a nyelvvizsga eredménye a "hozzáadott értéket" növelné. Sajnos más a tapasztalat. Írtam már - mindig megnézem a továbbképzéseket, nyelvvizsgákat, mielőtt megnézném a portfóliót. Sokat elárul arról, mennyire agilis a kolléga.
Ám a feltett kérdésekre (mert mindig rákérdezek, használja-e szakmai munkához, hacsak nincs aktívan nyoma a portfólióban) mindig azt a választ kapom: "Nem nagyon." 10-ből 10.
Innen nézve tök fölösleges a kényszer.
A pedagógus berkekben régebben élő nyelvi pótlék gyakorlatilag megszűnt, maradt a nemzetiségi, bár adhatóként felbukkanhatna, ha nem csak M-betűvel kezdődő és c-vel végződő nevűeknek jutna pénz ebben az országban, s néha motiválásra is futná. Miért lenne más egy felnőtt, mint egy gyerek?
Ez azonban még nem lenne tényleges megoldás, hiszen használni is tudni kellene a nyelvet, pl. a szakmához, de ez sem jellemző - nyilván gond van az önbizalommal is, hiszen egy hónap külföldön, és akkor is ki tudod fejezni magad, ha közben jelelsz is, és aztán bátran igazítasz útba bárkit ugyanezzel az ismerettel, míg a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők elhárítják még a megszólalást is. A probléma, hogy még írásban sem érzik elég okosnak magukat.
Szóval azon kellene gondolkodni, hogy kit, milyen feltétellel és milyen módszerekkel kellene nyelvi képzés alá vonni felnőttként. S ha már így van, legalább azon el kellene gondolkodni, miért nem használják a megszerzett tudást sokan, s ezen hogyan érdemes változtatni - ne menjen már fonott kosárba a víz.
