Lehet, hogy nem kapok egy lájkot sem a hozzászólásomhoz, de a tegnapi továbbképzésen hallott példák és az itt is olvasott néhány bejegyzés után egy elgondolkodtam: pedagógusok vagyunk, akik nem csak nevelünk, oktatunk, hanem példát is mutatnánk. Második osztályosokat tanítok és a szövegértés képességének fejlesztése minden órán fő feladatom: "Mielőtt nekiesel a feladat megoldásának, olvasd el kétszer, ha nem érted, háromszor, ha akkor sem érted, kérj segítséget". A másik ugyanilyen fontos feladat az önellenőrzésre nevelés (ld 6.7. indikátor): "Ha befelezted a munkát/Mielőtt beadod a dolgozatot, feladatmegoldást, stb. olvasd át, nézd át!"
Hogy a csudába kerülhetnek ilyen szarvas hibák a portfólióba? Tudom, hogy emberek vagyunk, hibázhatunk, tévedhetünk, elnézhetünk dolgokat. Tanítunk, háztartást vezetünk, saját gyerekeket (is) nevelünk a legtöbben, de egy némelyik példa már jócskán túl mutat a 4.8. indikátoron és nem lehet "az egyéni megértést elősegítő módon" reagálni rá! Ha a saját munkájukban ennyire figyelmetlenek, igénytelenek, mit várnak el tanítványoktól? Vagy csak velük szemben vannak elvárások?
Nyilván igazságtalan, ha egy alapos, igényes portfólióból valami véletlen kimarad, vagy rossz helyre van töltve (hiszen az IKT kompetenciája nincs mindenkinek azon a szinten, ami a feltöltögetéshez szükséges és ez nem is volt feltétel) megbukik, míg egy hiánytalan darabszámú, de slendrián munkát meg el kell fogadni. De a mi felelősségünk, hogy ez utóbbi se pöffeszkedjen a ped. II-ben (ped I.-ben) ha nem érdemli.
Nem tudom, mi a konzekvencia... az igazság tényleg odaát van