Végigolvasva az utolsó oldalakat, írok pár sort a btmről meg az sni-ről. Nem pedagógus továbbképzésnek szánom, csak egy gyorstalpaló, mert könnyen jégre lépsz
Igyekszem a tegnap éjjeli elméletet gyakorlattal megtámogatni.
Nem idézem be a hsz-eket, mert túl hosszú lenne.
1. Nemcsak az sni-s és a btm-es gyermekre irányul a kiemelt figyelem. Akik írtak 14.04.30-ig portfóliót, épp elégszer átrágták a törvényt: bizony, a tehetséges gyermek is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon.
2. A tanmenetben - tudtommal - az adott évfolyam/osztály elsajátítandó TANANYAGA van. S, ahogy megtervezed, hogy mikor, mit, milyen sorrendben, mennyi órában tanítasz, ezt az sni-s-nél is meg kell tervezni. A fejlesztési terv más. A tanmenet igazán csak az F70 (esetleg F71, ha valahol nagyon nekiindulnak) esetében nagy munka, mert nagyok a különbségek. Néhol ez akkora is lehet, hogy az adott óra akár összevont jellegű is lehet. (Egyébként, akik ismerik az F70 sni-s és a többségi képességeket és követelményeket is, tudják, hogy már az 1. osztály 1. hetében nyílik a rés, s az integráció helyett az együttnevelés vezetne csak eredményre.) Az összes többi sni-s ép értelmű, ezért nekik rendszerint nem a tananyag másságát kell tervezni, hanem az eltérő eszközöket és módszereket. Igenis tudni kell, hogy mikorra kell pl. csörgőlabda vagy domborföldgömb, ha nincs az iskolának sajátja. Tudni kell, hogy a halmozottan diszes mit fog elolvasni kötelező olvasmányként, milyen módon fog fogalmazást írni. Stb. A kevert tanulási zavarosok (pl. F81., F83.) az a határeset, amikor a jó képességekkel megáldott gyermek egy vagy (rendszerint) több területen súlyos képességzavarral küzd. Tehát: taníthatod neki is a világtájakat, azt meg is tanulja, csak azt nem fogja tudni felsőben sem, hogy merre van jobbra, balra, fenn, lenn. Ha beszédészlelési zavara is van, elakad az 1. szavaidnál (egyik füle meg a másik), tehát vagy leírod az utasítást, vagy mondatonként ellenőrzöd, értette-e. A kevert tanulási zavaros gyerekek 5-6 (vagy több) területen is érintettek lehetnek. Ők nem voltak a szegregált intézmények tanulói, vagy 20 éve megjelentek a közoktatásban a papírjaikkal, amiken rajta van: hol, mit és miért, hogyan. Gyógypedagógus igényük a rehabra terjedt csak ki.
3. A btm-es ép értelmű, ugyanazt a tananyagot tanulja, de a papírja határozza meg, hogy hogyan. Úgy képzeljétek el, mint a kevert tan. zavaros enyhe esetét. Iskolája határozza meg, hogy a tanmenetben szerepeltetik-e. Az ő esetében csak olyat kell megjelölni, hogy dolgozatnál több idő, számológép használható, helyesírása, külalakja nem értékelhető, inkább szóban feleltetendő stb.
Tehát eddig: sni-sek a tanmenetben a TANANYAGgal: nagyon eltérően csak az F70-es jelenik meg, a többi csak a papírja szerinti specialitásokkal, de a tananyag ugyanaz nagyjából. Btm-esnél csak a megjegyzések, a tananyag ott is uaz, nem kell külön. Tanulja a nyelvtant meg mindent, csak az (írásbeli főleg) értékelés alól van felmentve!
Fejlesztések:
kötelező különórás: aki tartja, ő ír tervet, módját tanulta
rehab az sni-seknek, a kód mindegy, megfelelő szakú gyptanár tartja
btm-es heti 1 v. 2 órája: a papírja előírja, ki tartja (gyptanár, fejlesztőped, szaktanár stb.)
kötelező az adott tanórákon: aki tartja az adott tantárgyi órát, ő ír tervet
a gyerekek papírja alapján minden tantárgyhoz meg kell nézni, hogyan lehet/kell tanítani (ennek alapján, sajnos, őket mindig másképp kell)
terv: helyben szokásos, általában egy A4-es oldalnyi; fontos adatok, jellemzők, aztán a tervezés
pl. ha nem a szorzás tanítása van (a szorzás lényegét mindenkinek tanulnia kell, de a sztáblát bevágni, használni már nem mind képes), hanem már az alkalmazása, mindig használhat szg-et; szódolgozatot vagy hosszabb ideig írhat, vagy szóban felel
ha pl gyenge a grafizmus, akkor rajzos vázlatot is készíthet
stb., stb.,
