Két gondolatot szeretnék fűzni, az eddigi hosszas beszélgetéshez.
Gyógypedagógiai pótlékra csak akkor jogosult ha
d) a gyógypedagógiai pótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését –
a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi;
(4) A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott pótlék a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag fogyatékos gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján
eléri a harminchárom százalékot.
A szakértői véleményekben gyakran (Fejér megyében minden esetben) leírásra kerül, hogy milyen végzettséggel lehet ellátni az adott gyermek számára meghatározott fejlesztéseket. Mivel egyes szakirányokban (pl. autizmus) kevesebb szakemberrel rendelkezünk a szükségesnél, ilyen esetekben gyakran ilyesmi szerepel a szakvéleményben:
pl: "A habilitációt végző szakember végzettsége:
F 84 / gyógypedagógus (bármely szak, autizmus specifikus ismeretek szükségesek), valamint a nemzeti köznevelésről szóló...
F90/ gyógypedagógus ( pszichopedagógus, hiányában bármely szak), valamint a nemzeti köznevelésről szóló..."
Így, a kérdéses esetben szerintem az eddigi javaslatok a gyógypedagógiai terület megjelölésére nemcsak az életszerűség, de valószínűleg a törvényességi szempontoknak is megfelel.
Egyébként személy szerint kíváncsi lennék, hogy mi az a specifikus tudás a fejlesztőpedagógus képzésben, amit egy végzett gyógypedagógus ne sajátított volna el
, s ezért ne tudná megfelelően ellátni a BTMN-es tanulókat.